Athén déli elővárosában, a tengerparton, egy felszámolt repülőtér helyén épül az Ellinikon Park, amely 400 hektárnyi – pontosabban 400 acre, azaz mintegy 162 hektár – területével Európa második legnagyobb városi parkja lesz. A tervezők egyetlen célt tartottak szem előtt: hogy a kontinens egyik legforróbb nagyvárosában árnyékos, hűvös menedéket teremtsenek a helyieknek.
Athén egykori repülőtere Európa egyik legnagyobb városi parkja lesz
A projekt már az első talajszemtől kezdve úgy készült, hogy nedves, zöld és hűvös maradjon, akkor is, ha kevés a csapadék. A park minden egyes összekötő terét úgy alakították ki, hogy a lehető legjobban szabályozza a levegő hőmérsékletét: a cél az, hogy a parkban 7,2 Fahrenheit-fokkal, azaz mintegy négy Celsius-fokkal legyen hűvösebb, mint a környező aszfaltos és betonos területeken.
A tervezés mögött komoly tudományos munka áll. A szakemberek szimulációkat készítettek a levegő áramlásáról, az uralkodó szélirányról, a párolgás sebességéről, és az úgynevezett Computational Fluid Dynamics (numerikus áramlástan) segítségével döntötték el, hova kerüljön minden egyes ösvény és növény. Márpedig lesz belőlük bőven: az Ellinikon területén 30 ezer fát és hárommillió kisebb növényt ültetnek el, több mint 520 növényfajt vonultatva fel, amelyek háromnegyede őshonos vagy a helyi körülményekhez jól alkalmazkodó faj lesz.
A pihenőterületeket úgy alakítják ki, hogy árnyékoltságuk meghaladja a 60 százalékot, a vízelemek – csordogáló csatornák, párásító rendszerek és alacsony vízfogyasztású medencék – pedig párásan és hűvösen tartják a levegőt. Mindez korántsem túlzás: Athén nyaranta rendkívül forró, és sokáig itt mérték a Meteorológiai Világszervezet által nyilvántartott európai hőmérsékleti rekordot, 48,0 Celsius-fokot. A görög főváros volt Európa első városa, amely „hőségfőnököt” nevezett ki a súlyos kánikulák kezelésére, miközben lakossága a következő kilenc legnagyobb görög város együttes népességének kétszerese – zöldfelületből viszont komoly a hiány.
A város már korábban lépéseket tett: 2024-ben Harisz Dukasz polgármestersége alatt elültették az első mikroerdőt, és hat városrészben, valamint az Akropolisznál összesen ötezer fát telepítettek.
Az Ellinikonban okos öntözés gondoskodik majd a növényekről: helyszíni víztisztító biztosítja a nem ivóvíz minőségű öntözővizet, egy hatalmas esővízgyűjtő rendszer pedig a párásítókat és a szökőkutakat táplálja. A tervezők a lebontott repülőtéri infrastruktúra maradványait is újrahasznosították: az Euronews szerint több száz tonna betonlapot és törmeléket építettek be. A finomabb részletekhez híres görög köveket használnak – kavalai márványt, fehér dionüszoszi-pentelikoni márványt, karisztoszi palát és mandrai homokkövet –, hogy az épített elemek harmonikusan illeszkedjenek a természetes környezetbe.
A tervek szerint a park jövőre nyílik meg a nagyközönség előtt, további fejlesztéseket pedig 2030-ra ütemeztek.
