Vasárnap Floridából útnak indult a NASA Nancy Grace Roman űrtávcsöve, amely a Hubble-höz hasonló élességgel, de legalább százszor nagyobb látómezővel fényképezi majd az eget. A csaknem egy évtizedig fejlesztett, 4,3 milliárd dolláros műszer most tart a Földtől mintegy egymillió mérföldre lévő stabil pályája felé, ugyanabba a térségbe, ahol a James Webb űrteleszkóp is dolgozik.
Elindult a Nancy Grace Roman űrtávcső: a Hubble-nél százszor nagyobb égboltdarabot lát
A csillagászok közel tíz éve várták ezt a pillanatot. A 300 megapixeles kamerával felszerelt távcső nem a Hubble vagy a Webb utódja, hanem olyan léptékben dolgozik mellettük, amelyre egyiket sem tervezték. Egyetlen felvétele az égboltnak nagyjából másfélszer akkora darabját fogja be, mint amekkorának a telihold látszik a Földről. Kevésbé teleobjektív tehát, sokkal inkább nagylátószögű felmérőkamera: egyetlen menetben rögzíti azt, amit a Hubble-nek évekig tartana külön megfigyelésekből összerakni.
A Roman fedélzetén koronagráf is helyet kapott. Ez a műszer kitakarja a közeli csillagok vakító fényét, így a körülöttük keringő bolygók sokkal tisztábban fényképezhetők. A NASA szerint a távcső olyan óriásbolygókat is lencsevégre kaphat, amelyek idősebbek, hidegebbek és szorosabb pályán keringenek, mint amelyeket a közvetlen képalkotás eddig többnyire megörökített.
A három űrtávcső egymásra épülő rétegekben dolgozik majd. A Roman széles sávban pásztáz, és több milliárd galaxis közül választja ki az érdekes célpontokat. A Hubble infravörös, látható és ultraibolya tartományban készít róluk részletesebb képet, a Webb pedig nagyobb tükrével és jobb felbontásával a legmélyebbre lát. A Roman ráadásul a környező területeket is megfigyelheti, miközben a másik kettő egy-egy pontra fókuszál, így értelmezési keretet ad a felvételeiknek. A távcső összes képanyagát nyilvánossá teszik, várhatóan 2027 elején, a végleges pályán elvégzett több hónapos kalibrálás után.
A küldetés fő kérdése az univerzum gyorsuló tágulása, amelyet a tudósok a múlt század végén vettek észre, és azóta sem magyaráztak meg teljesen. „Olyan ez, mintha feldobnánk egy labdát, de az nem esne vissza, hanem egyre gyorsabban távolodna” – fogalmazott Julie McEnery, a távcső vezető projekttudósa. Hozzátette: valami nagyon alapvetőt nem értünk az univerzum természetéből, és a Romant kifejezetten azért építették, hogy a szükséges adatokat összegyűjtse. A kutatási lista hosszú: sötét anyag, sötét energia, fekete lyukak, bolygókeletkezés és galaxisok milliárdjai. Az alapküldetés öt évig tart, de akár tíz évre is meghosszabbítható.
A távcső a NASA első csillagászati vezetőjéről, az 2018-ban elhunyt Nancy Grace Romanről kapta a nevét; a végleges jóváhagyás után 2020-ban kezdődött az építése. „Úgy érzem, mintha egy szakadék szélén állnék, és épp most lépnék be az ismeretlenbe” – mondta McEnery a start utáni sajtótájékoztatón. A vasárnapi indítás egyben a SpaceX Falcon Heavy rakétájának utolsó repülése is volt.
