Hét évvel a londoni Ultra Low Emission Zone (Ulez) bevezetése után a kutatók már nem csupán a mérőállomások adatait vizsgálják, hanem azt is, mit tesz a tisztább levegő az emberi szervezettel. Egy több mint 3400 kisiskolást követő, ötéves vizsgálat szerint a fővárosban élő gyerekek tüdeje érezhetően gyorsabban fejlődött, mint a hasonló városi környezetben, de klímazóna nélkül élő társaiké.

A londoni alacsony kibocsátású zónát 2019 áprilisában vezették be azzal a céllal, hogy csökkentsék a közlekedésből származó szennyezést. A hatásokat évekig elsősorban útszéli mérőműszerekkel, a kibocsátási adatokkal és a járműszám változásával követték. A Queen Mary University of London kutatói által vezetett vizsgálat azonban ennél kézzelfoghatóbb bizonyítékot keresett.

A csapat hat és kilenc év közötti gyerekeket vont be olyan iskolákból, amelyek az eredeti, belvárosi Ulez területén vagy annak határán találhatók, és eredményeiket lutoni gyerekekkel vetették össze. Luton hasonló városi környezet, de nem működik ott összevethető légtisztasági zóna. A gyerekek 2018 és 2022 között évente tüdőfunkciós vizsgálaton estek át, így a szakemberek össze tudták hasonlítani a fejlődést a zóna bevezetése előtti és utáni időszakban.

A program indulása előtt a londoni gyerekek tüdőkapacitása alacsonyabb volt, és több nitrogén-dioxidot (NO₂) lélegeztek be, amely elsősorban a járművek kipufogógázából származó, egészségre káros szennyező. 2019 után azonban a NO₂-szint Londonban gyorsabban csökkent, a gyerekek tüdeje pedig gyorsabban fejlődött.

Az egyik kulcsmutató a FEV₁, vagyis az az levegőmennyiség, amelyet valaki nagy levegő után egy másodperc alatt ki tud fújni. A vizsgálat kezdetén a londoni gyerekek átlagos FEV₁-értéke körülbelül 38 milliliterrel volt alacsonyabb. A következő négy évben az évenkénti növekedés körülbelül 10 milliliterrel meghaladta a lutoni gyerekek értékét, és a vizsgálat végére a különbség gyakorlatilag eltűnt. A másik mutató, az erőltetett vitálkapacitás (FVC) is gyorsabban javult a fővárosban, bár ott a lemaradás nem záródott be teljesen.

Chris Griffiths professzor, a kutatás egyik vezető szerzője a BBC-nek elmondta, hogy „teljesen elképesztette” a javulás sebessége. Szerinte a vizsgálat azt mutatja, hogy egy ambiciózus légtisztasági zóna képes gyorsan helyreállítani a gyerekek elmaradó tüdőfejlődését. Anna Hansell professzor, a Leicesteri Egyetem kutatója, aki nem vett részt a munkában, hozzátette: a jobb tüdőfunkció „valószínűleg egy életen át tartó egészségügyi előnyökkel jár”, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egy megfigyeléses vizsgálat nem bizonyíthatja, hogy minden különbség a zónának köszönhető.

A gyerekek különösen árulkodó csoport, mert a fejlődő tüdő érzékeny a közlekedési szennyezésre, és a gyermekkori elmaradás felnőttkorban is megmaradhat. A kutatás korábbi szakasza arra is rámutatott, hogy a zóna a közlekedési szokásokat is megváltoztatta: azoknak a londoni gyerekeknek 42 százaléka, akiket korábban autóval vittek iskolába, gyaloglásra, kerékpárra vagy közösségi közlekedésre váltott – Lutonban ez az arány 20 százalék volt.